Iskolánkról

Mátyásföld rövid története

Mátyásföld területe eredetileg Cinkota része volt. Létrejöttét a XIX. század végi gazdasági fellendülésnek köszönhette. Ekkor, 1887-ben pesti vállalkozók, pénzemberek megvásárolták a cinkotai Beniczky-család vadászterületének kiparcellázott 75 holdnyi részét, s megalapították a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületét. Ez az egyesület határozott a település kialakításáról. Megszabta például, hogy ezen a gödöllői országúttól délre eső területen 6-900 négyszögöles telkeken csak villaszerű jelleggel lehet építkezni, az utaknak egységesen 15 méter széleseknek kell lenniük. A villatelep névadójául Mátyás királyt választották, mivel ? vélhetőleg ? ezen a környéken volt Mátyás király vadászterülete.

Közigazgatásilag az új település akkor még Cinkota községhez tartozott. 1891-ben a Nyaralótulajdonosok Egyesülete megvásárolta az úgynevezett parkerdőt is, melyben egy favázas, emeletes nagyvendéglő állott. Ez elé az épület elé emelték 1896-ban Paulheim József építész adományából a millennium tiszteletére a telep névadójának, Mátyás királynak Mátrai Lajos szobrászművész által készített mellszobrát. (A szobor eredetije az iskola aulájában, másolata pedig eredeti helyén áll.)

1888-ban megépült a budapesti HÉV (Helyiérdekű Vasút) vonala a Keleti pályaudvartól Cinkotáig Ezt 1900-ban meghosszabbítottak Kerepesig, majd 1910-ben Gödöllőig, így Mátyásföld megközelítése egyszerűbbé és gyorsabbá vált. 1888-ban postát és távirdát is kapott a telep, melyet a vendégfogadó egyik szobájában helyeztek el. 1898-ban körülbelül ötszázan nyaraltak Mátyásföldön, az állandó lakosok száma 271 fő volt. Az első lakosok főleg a jómódú pesti polgárok, arisztokraták közül kerültek ki. Ekkor létesítették az első elemi iskolát is, ahová 41 tanulót írattak be. 1902-ben újjáépítették a vendéglő középső részét, s a parkerdőben uszoda épült.

A 20. század elején parcellázták a HÉV vonalától északra eső területet (ez lett Új-Mátyásföld), ahol már kispénzű emberek is le tudtak telepedni, mivel ott a legkisebb telekméret 150 négyszögöl volt. Mátyásföld további fejlődését nagyban befolyásolta, hogy 1915-ben megépült a Magyar Általános Gépgyár által kezdeményezett repülőgépgyár és repülőtér, mely kb. 1200 munkást foglalkoztatott. 1918. július 4-én erről a repülőtérről indult meg az első Budapest-Bécs közötti polgári légijárat. Néhány évtizedig ez volt a főváros legnagyobb reptere.

Az 1920-as évek végére Mátyásföldnek 1200, Új-Mátyásföldnek 1800 lakosa volt ? felmerült az önállósodás gondolata. Mátyásföld egészen 1932 végéig Cinkotához tartozott közigazgatásilag, 1933. január elsején vált önálló községgé. A községháza is először a Park szállóban kapott helyet. Ó-Mátyásföldet 1934-ben üdülőhellyé nyilvánították. Az uszoda környékén klubház épült, kaszinó, étterem, táncterem, stb. létesült az Erzsébetligetnek nevezett Parkerdőben. 1938-ban a Mátyásföldi Lawn Tennis Club (MLTC) az Egyesület által a parkerdőben rendelkezésére bocsátott területen atlétikai sporttelepet, kosárlabda- és futballpályát létesített.

1934-től újabb területet parcelláztak Ó-Mátyásföldtől délre: Pejacsevics Márkné Beniczky Ilona birtokát. Mátyásföldnek ezt a részét Pejacsevics-parcellának, majd később Petőfi-kertnek nevezték el. Mátyásföld lakosainak száma így tovább növekedett. 1943-ban kezdték építeni Új-Mátyásföldön az Ikarus gyárat, ahol az Uhri testvérek kezdték meg az autóbuszgyártást.

A II. világháború Mátyásföldet is sújtotta: többször bombázták a települést (a stratégiailag fontos reptér és üzemek miatt), helyrehozhatatlan károkat okozva a gyönyörű villaépületekben. 1950. január elsejével megszűnt Mátyásföld önállósága: a fővárost körülvevő községeknek a f?városhoz csatolásával létrejött a mai Budapest. Mátyásföld lakóinak egy része kicserélődött, a régiek visszahúzódtak, hisz a parkerdő, a sporttelep odalett. Előbb a II. Rákóczi Ferenc katonai középiskolát építették fel a területén (ma a Külkereskedelmi Főiskola épülete), majd 1956-tól a szovjet déli hadseregcsoport főparancsnoksága vette birtokába, egyre inkább beépítve, egyre magasabb kerítések mögé zárva.

Mátyásföld legrégibb részének, Ómátyásföldnek századfordulós villái Budapest egyik legszebb épületegyüttesét jelentik ma is. Kivételes hatást keltenek együtt a szecessziós stílusban épült egykori nyaralók, a kovácsoltvasból készült kapuk, kerítések, a fadíszítésű verandák, erkélyek és az utakat övező platán- és gesztenyesorok. A legszebb épületek közé tartoznak a  Paulheim József által kivitelezett katolikus templom, a Dozzi-villa (Koronafürt és Májusfa utcák sarkán), az Imre utca és a Mátyás király tér sarkán található Palkovics-nyaraló, az Antoinett-nyaraló a Mészáros József utcában stb.

Az iskola rövid története

Az iskola története az 1932/33-as tanévvel indult, épülete ? illetve annak elődje ? azonban jó fél évszázaddal idősebb.

Az iskola jelenlegi épületének a helyén 1881-ben egy favázas, téglából épült emeletes vendégfogadó állt. 1894-ben a fogadót két szilárd építésű nagy oldalszárnnyal bővítették ki, melyek közül az egyikben bál- és hangversenytermet alakítottak ki. 1903-ban a középső ? eredeti ? épületrészt lebontották, és szilárd építőanyagokból újjáépítették. Így alakult ki a Park-szálló épülete, mely a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületének vagyonához tartozott.

A növekvő lakosságszám és Mátyásföld önállósodása miatt felvetődött egy gimnázium létesítésének a gondolata. Mivel a régi vendéglő épületében működő Park szálló fenntartása nem volt elég gazdaságos, az épület megfelelőnek mutatkozott a jövendő gimnázium elhelyezésére.Ebben az épületben indult 1932 szeptemberében az első tanév. Az épületben kezdetben az iskolán kívül más intézmények is működtek (mátyásföld-cinkotai kaszinó, a mátyásföldi községháza, a postahivatal, a díszteremben mozi, vegyesbolt, magánlakások), amelyek később aztán fokozatosan megszűntek. 1935-ben a bálterem helyén (egy szinttel lejjebb süllyesztve) kialakították a tornatermet. A Mátyásföldi Egyesületi Corvin Mátyás Gimnázium a világháború végéig nyolcosztályos fiúgimnáziumként működött, a kis számú lánytanuló csak külön engedéllyel járhatott az iskolába.

A II. világháború idején, 1944 decemberében a bevonuló szovjet csapatok foglalták el az iskola épületét. Az épületben súlyos károk keletkeztek (a tornatermet például istállóként használták), az iskola felszerelése, iratanyaga csaknem teljesen elpusztult. Az épületet az 1945/46-os tanévre úgy-ahogy helyrehozták, de állapota később fokozatosan romlott. 1945-től az iskola négyosztályossá vált. 1950-es évektől a kommunista, szocialista ideológia határozta meg működését. A görög, latin, német nyelv helyére az orosz került, a gimnazistáknak pedig a hat tanítási nap egyikét ?termelő munka? elsajátításával kellett tölteniük az Ikarusban, majd pedig az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárában.

Az 1961/62-es tanévben a gimnáziumi osztályok mellett elindult a szakközépiskolai (elektrotechnikai) képzés is, sőt az 1964/65-ös évtől kezdve gimnáziumi osztályok már nem is indultak. 1969-től az iskola híradástechnikai szakközépiskolaként, majd szakmunkásképzési célú szakközépiskolaként működött tovább.

Az 1960-as években már 22 osztályos volt az iskola ? egyszerűen kinőtte az épületet. Hosszas előkészítés után megkezdődött az épület teljes felújítása, átépítése, mely 1969 és 1972 között zajlott. Ebben a három évben a tanítás a rákosszentmihályi Zalka Máté szakközépiskolában folyt. 1972-ben vehették birtokba a kibővített, teljesen felújított iskolaépületet új előcsarnokkal, lépcsőházzal (ide Benkő Ilona, Munkácsy-díjas keramikusművész 1975-ben elkészült plasztikus színezett samott faliképe került). Az épület jelentősen kibővült, egy szinttel magasabb lett ? ezzel együtt viszont a régi Mátyásföld egyik legszebb épületéből a korabeli szocialista realizmus ?remekműve? jött létre. Az 1970-es években alakították ki a ?kisépület? műhelytermeit, amelyek addig a földszinti termekben voltak.

1985-től műszaki szakközépiskola lett a Corvin, ahol elektronikai műszerészeket képeztek. A rendszerváltozással, az 1990/91-es tanévtől kapott helyet iskolánkban ismét a gimnáziumi képzés is, s működik azóta Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskolaként. Ma az évfolyamonkénti négy osztályból három gimnáziumi (ebből 2004 óta egy nyelvi előkészítős), egy pedig informatikus (nyelvi előkészítős). A fentiekből is jól látható, hogy iskolánk ?arculata?, feladatköre milyen gyakran változott. E változásokat követte az iskola nevének és címerének gyakori módosítása is. (Erről és az iskolaépület történetének legkorábbi korszakáról a tanári szoba előtti tablókon láthattok képeket!)

Nehéz kiemelni az elmúlt 80 évből neveket, személyeket. A korábbi igazgatók közül leghosszabb ideig Vida József (1960-1986) és F. Megyesy Ágoston (1986-2006) irányította az iskolát. Az itt tanító tanárok közül jónéhányan voltak nemcsak szakmájukat szerető, lelkes pedagógusok, de kiemelkedő szakemberek, tudósok is. Sok, később országosan ismertté vált tanulója is volt a Corvinnak. Válogatott sportolók (Magyar Zoltán, tornász, olimpiai bajnok; Szuper Levente, jégkorongozó; Sára György, hegymászó; Tímár István, kajakozó), híres tudósok (Dr. Heltai György, kémikus), elismert művészek (Szersén Gyula, Nagy Zsolt, színészek) öregbítették iskolánk hírnevét.

Reméljük, ti is büszkén és jó érzéssel emlékeztek majd vissza a Corvinra, s abban is bízunk, hogy közületek is sokan lesznek olyanok, akikre az iskola is büszke lehet!